Kolsai-tavak, Kaindy-tó és Charyn-kanyon: kétnapos kaland Kazahsztán legszebb tájain
Travel Stories – Ez a cikk a Dream Journey utazástörténetei közé tartozik. A célja nem csupán az, hogy bemutassa Kazahsztán három ikonikus természeti látnivalóját, hanem hogy átadja azt is, milyen érzés két napot eltölteni a Tien-san hegyei között: apró falvakban megszállni, helyi családok vendégeként vacsorázni, mezítláb belesétálni egy türkiz hegyi tó jéghideg vizébe, vagy egyszerűen csak hallgatni az éjszakai csendet egy olyan helyen, ahol a legnagyobb zajt a folyó és az állatok hangja adja.
Ha a részletes útvonal, a közlekedés, a költségek vagy a túra megtervezése érdekel, a kapcsolódó Travel Guide tartalmakat és cikkeket a bejegyzés végén találod.
Mit rejt a Kolsai–Kaindy–Charyn útvonal?
Kevés olyan útvonal van Kazahsztánban, ahol két nap alatt ennyi különböző világ váltja egymást. A Charyn-kanyon vörös sziklái után néhány órával már a Tien-san hegyei között találod magad, türkiz tavak, apró hegyi falvak és végtelen csend társaságában.
A Kolsai–Kaindy–Charyn régió Kazahsztán egyik leglátványosabb természeti területe, ahol rövid idő alatt megtapasztalhatod az ország elképesztő változatosságát: kanyonokat, alpesi tavakat, hegyi folyókat és vidéki életet.
Kinek ajánlom (és kinek nem) ezt a túrát?
A Kolsai–Kaindy–Charyn útvonal szerintem azoknak való, akik nemcsak fotókat szeretnének készíteni néhány híres helyszínen, hanem valóban át akarják élni a tájat.
Ajánlom, ha:
- lenyűgöznek a különleges természeti képződmények,
- szereted az aktív utazást és a túrázást,
- kíváncsi vagy a helyi kultúrára és vidéki életre,
- nem zavar néhány hosszabb autóút,
- szívesen cseréled a kényelmes szállodát egy családi vendégház élményére.
Ami számomra különösen emlékezetessé tette ezt az utat, az nem csak a táj volt. Hanem az, hogy este egy apró faluban ültünk egy közös vacsora mellett, ahol napközben még a hegyek között túráztunk, másnap reggel pedig ugyanott lovak és szabadon legelő állatok között sétálhattam.
Kevésbé ajánlanám viszont azoknak, akik:
- gyors tempójú városnézéshez szoktak,
- nehezen viselik a hosszabb autóutakat,
- kizárólag 0-24-es portaszolgálattal ellátott szállásokban érzik jól magukat,
- nem szeretnének túrázni vagy természetközeli élményeket keresni.
Hogyan érdemes bejárni a Kolsai–Kaindy–Charyn útvonalat?
Ha egyetlen tanácsot adhatnék ezzel az útvonallal kapcsolatban, akkor ez lenne:
Ne próbáld egyetlen napba belesűríteni.
Bár Almatyból több egynapos kirándulás is indul a Charyn-kanyonhoz vagy a Kolsai-tavakhoz, szerintem ez az a hely, ahol a rohanás elvesz az élményből.
Kazahsztánban a távolságok csalókák: ami a térképen közelnek tűnik, az a valóságban hosszú autózást jelenthet, különösen a hegyvidéki területeken. Egy-egy helyszín önmagában is megérdemelné, hogy legyen időd megérkezni, körülnézni, sétálni, és nem csak néhány gyors fotó után továbbindulni.
A kétnapos út számomra pont ezért volt ideális ritmusú. Nem kellett választani a híres látnivalók és a lassabb, emberibb pillanatok között: belefért a Charyn-kanyon vörös sziklavilága, a Kolsai-tó nyugodt szépsége, a Kaindy különleges hangulata, de ugyanúgy helyet kapott egy apró hegyi falu, egy közös vacsora, egy esti beszélgetés vagy egy csendes reggeli séta is.
Ez az útvonal szerintem nem azoknak való, akik csak minél több pontot szeretnének kipipálni a térképen. A valódi értékét éppen az adja, hogy hagysz időt a tájnak és magadnak is.
A gyakorlati tudnivalókat – közlekedés, autóbérlés, szervezett túrák, legjobb időszak és csomagolási tippek – a cikk végén található Utazási kisokosban gyűjtöttem össze.
Charyn-kanyon – Kazahsztán vörös sziklavárosa
A Kolsai–Kaindy–Charyn útvonal első nagy állomása a Charyn-kanyon volt. Kora reggel indultunk Almatyból a Kazvia Tours 4×4-esével, hat utassal és a túravezetőnkkel, majd közel 3 órás autózás után megérkeztünk a Charyn-kanyonhoz, amelyet sokan a „kazah Grand Canyonként” emlegetnek. Bár méretben természetesen nem vetekszik amerikai testvérével, hangulatában valóban hasonló: a vöröses, narancssárga, sárgás és barna üledékes kőzetrétegek között egy több tíz kilométer hosszan húzódó kanyonrendszer alakult ki.
A Charyn folyó mentén futó kanyon teljes hossza körülbelül 50 kilométer, egyes szakaszain pedig a sziklafalak akár 300 méter magasra is emelkednek. A különleges formákat több millió éves geológiai folyamatok hozták létre: a 12 millió éve kialakult terület üledékes kőzeteit az erózió lassan faragta mai alakjukra.
Valley of Castles
A különböző keménységű üledékes kőzetrétegek miatt alakultak ki azok a jellegzetes tornyok és oszlopok, amelyek miatt a legismertebb szakaszt Valley of Castles, vagyis Várak völgyének nevezik. És valóban: amikor lefelé indulsz a kanyonban, könnyű megérteni, honnan jött az elnevezés. A vöröses sziklatornyok úgy emelkednek köréd, mintha nem természetes képződmények, hanem egy elhagyott kőváros falai lennének.
A túránk egy jól kiépített látogatóközponttól indult, ahol mosdó, étterem és szuvenírvásárlási lehetőség is várja az érkezőket. Innen jurták mellett haladtunk el, majd ahogy lejjebb ereszkedtünk a kanyonba, fokozatosan eltűnt körülöttünk minden, ami az emberi jelenlétre emlékeztetett.
Bár a Valley of Castles útvonala nem számít extrém túrának, azért a terep helyenként köves és egyenetlen, néhol pedig szükség volt mászásra is a leereszkedés közben. Ezért stabil túracipőt mindenképpen javaslok.
Akik nem szeretnének végigsétálni a teljes útvonalon, azok számára vannak helyi járműves lehetőségek is: régebbi szovjet UAZ-okkal vagy más terepjárós megoldásokkal is be lehet járni a kanyon egy részét. Ez praktikus lehet azoknak, akik kevésbé mobilak vagy időszűkében vannak, de ha jó erőnlétben vagy, én egyértelműen a gyaloglást választanám.
A Charyn szerintem pont attól válik élménnyé, hogy van időd belépni ebbe a tájba. Nem csak elsuhansz mellette, hanem látod, hogyan változik minden egyes kanyar után.
A kanyon mélyén aztán újabb kontraszt vár: a száraz, vörös sziklavilág után egyszer csak megjelenik a Charyn folyó zöldellő partvidéke. A víz közelsége teljesen átalakítja a hangulatot – mintha ugyanazon a helyen belül két különböző tájat járnál be.
Kolsai-tavak – alpesi meseország Kazahsztán szívében
A Charyn-kanyon vörös sziklavilága után nehéz elképzelni, hogy néhány órával később teljesen más arcát mutatja majd a kazah táj. Pedig pontosan ez az, ami miatt az Almaty környéki természeti látnivalók ennyire különlegesek: rövid idő alatt olyan kontrasztokat élhetsz át, amelyekhez máshol napokig kellene utaznod.
A Kolsai-tavak felé vezető út már önmagában is egy lassú átmenet. A szárazabb, kopárabb vidékeket fokozatosan felváltják a zöldebb hegyoldalak, majd egyszer csak feltűnnek a Tien-san vonulatainak hatalmas csúcsai.
A Kolsai-tavak Nemzeti Park Kazahsztán egyik legismertebb természeti látványossága. A három hegyi tó a Tien-san északi lejtőin, több mint 1800 méteres magasságban található, és gyakran nevezik őket „Kazahsztán gyöngyszemeinek”. A kristálytiszta, türkiz színű víz, a fenyőerdőkkel borított hegyoldalak és a környező havas csúcsok miatt nem véletlen, hogy sokan az alpesi tavakhoz hasonlítják őket.
Amikor először megpillantottam az Alsó-Kolsai-tavat, pontosan ez az érzés fogott el: mintha egy gyerekkori alpesi puzzle képe elevenedett volna meg előttem.
A hatalmas hegyek ölelésében fekvő tó egyszerre volt nyugodt és monumentális.
Mennyi idő kell a Kolsai-tavakhoz?
Érdemes előre tisztázni: a legtöbb Almatyból induló kétnapos túra csak az Alsó-Kolsai-tó meglátogatására ad lehetőséget. A vázolt útitervbe egyszerűen nem fér bele a nehezen megközelíthető Középső-, és Felső-Kolsai-tó bejárása.
A Kolsai-tavak három különböző magasságban helyezkednek el:
- az Alsó-Kolsai-tó könnyen megközelíthető, ezért ezt látogatják a legtöbben (egyébként az egész kazahsztáni utamon itt találkoztam a legtöbb turistával, de azért ne gondold, hogy ettől zsúfolttá vált a hely, valójában még ez a látszám sem közelítette meg a felkapott nyugat-európai sztenderdet, sőt!)
- a Középső-Kolsai-tó már komolyabb túrát igényel,
- a Felső-Kolsai-tó pedig közel van a kazah–kirgiz határhoz, és inkább tapasztaltabb túrázók célpontja.
A magasabban fekvő tavakhoz többórás hegyi túrával lehet eljutni, ezért ha valaki valóban szeretné felfedezni a teljes Kolsai-régiót, érdemes külön időt szánnia rá, helyi információval és megfelelő túrafelszereléssel készülni.
Egy egynapos látogatás vagy egy kétnapos Almaty környéki körút viszont általában az Alsó-Kolsai-tóra fókuszál – és már ez is olyan élmény, amiért önmagában megéri ideutazni.
Séta a türkiz víz partján
Nekünk nagyjából két óránk volt a tó környékének felfedezésére, ami elsőre kevésnek tűnt, de elegendő volt arra, hogy átérezzük a hely hangulatát.
A tó egy részét könnyen be lehet járni gyalogosan: először egy kiépített faösvény vezet a víz felett, majd az út keskenyebb, természetesebb ösvényként folytatódik a hegyoldalban.
Ha több időd van, lehetőség van csónakázásra is, amivel a tó eldugottabb részeit is felfedezheted.
Egy apró, de fontos tipp: az érkezés időzítése sokat számít.
A környező hegyek miatt a tó viszonylag hamar árnyékba kerül. Ha szeretnéd látni azt a jellegzetes türkiz színt, amely miatt a Kolsai-tavak ennyire híresek, érdemes késő délelőtti, déli vagy kora délutáni órákban érkezni. Később is gyönyörű marad a táj, de a víz már kevésbé mutatja azt a ragyogó színt, amit a legtöbb fotón látsz róla. A mi délután három környéki érkezésünkkor már csak a tótükör egy csücskét ragyogta be a napsütés.
Egy gondolat a lovaglásról
A Kolsai-tónál több helyen kínálnak lovaglási lehetőséget is, ami elsőre nagyon csábító ötletnek tűnhet egy ilyen tájon.
Én viszont végül nem éltem ezzel a lehetőséggel. A túrázóknak kínált lovaglás itt inkább turistaprogram jellegű, ahol a lovakat gyakran egymáshoz kötve, tandem rendszerben vezetik. Bár természetesen mindenki maga dönt arról, milyen élményeket szeretne támogatni utazás közben, számomra fontos szempont az állatok jóléte is.
Egy rövid pillanat, amikor közelebbről láttam az egyik lovat, elég volt ahhoz, hogy inkább a gyalogos felfedezés mellett döntsek.
És őszintén? A Kolsai-tó körüli séta önmagában is megadja azt az élményt, amiért ide érkezik az ember.
Nem kell feltétlenül plusz program ahhoz, hogy igazán kapcsolódj ehhez a tájhoz.
Kurmeti – ahol Kazahsztán nem látnivaló, hanem vendégség
A Kolsai-tó után nem egy újabb turistaközpont felé vettük az irányt, hanem egy apró, eldugott hegyi faluba, Kurmetibe. Az eredeti útiterv Saty falut jelölte meg szálláshelyként, ami a régió egyik ismertebb, kiépültebb települése, ehhez képest mi egy egészen más világba érkeztünk.
Kurmeti mindössze néhány utcából álló kis falu a kazah hegyek között, ahol nem éttermek és szuvenírboltok határozzák meg a hangulatot, hanem a hétköznapi élet: lovak, tehenek és borjak sétáltak komótosan az úton, a környező dombokon állatok legelésztek, este pedig síri csend ereszkedett a falura.
A nap végén a kazah vendégszeretet újabb bizonyítékát kaptuk: házigazdáink hatalmas, házi vacsorával vártak minket. A kazah konyha amúgy sem a kis adagokról híres, így egy hosszú túranap után nem volt nehéz újabb „1-2 kilogramm kazah emléket” magunkra venni. 🙂
A falu éjszaka teljesen más arcát mutatta. Nem volt forgalom, nem világították be utcai lámpák a környéket, csak a közeli folyó hangja és az állatok neszei törték meg a csendet. A nap végén még egy váratlan meglepetés is várt ránk: a vendéglátóink házi szaunát is építettek az udvaron, ami tökéletes lezárása lett egy hosszú, élményekkel teli napnak.
Másnap reggel már korán útnak indultam felfedezni a környéket. A falu határában lovak, tehenek és juhok legelésztek a zöldellő dombokon – egy olyan egyszerű, lassú pillanat, amely legalább annyira hozzátartozott Kazahsztán élményéhez, mint a híres kanyonok vagy tavak.
🌿 Ne csak nézd. Éld át: Egy utazás emlékezetes pillanatai nem mindig a legnagyobb látványosságokhoz kötődnek. Néha egy kis falu, egy közös vacsora, egy idegenekkel megosztott történet, a szokatlanul körülölelő csend vagy egy reggeli séta adja azt az érzést, amiért valójában útnak indultunk.
Kaindy-tó – egy elsüllyedt erdő emléke
Lóval vagy nem lóval?
Másnap reggel egy bőséges reggeli után indultunk tovább a Kaindy-tóhoz, amelyet sokan Kazahsztán legkülönlegesebb tavának tartanak. És őszintén? Én is nehezen tudnék vitatkozni ezzel.
A Kaindyhoz gyalog és lóháton is fel lehet jutni. Az előző napi tapasztalataim után kicsit tartottam ettől a lehetőségtől, de itt egészen más fogadott. A lovak jobb állapotban voltak, nyugodtnak és kiválóan képzettnek tűntek. A guide-unk elárulta a helyieknek, hogy gyakorlott lovas vagyok, így vezető nélkül is rám bízták a lovat.
Utólag azt mondom, ez volt az egyik legjobb döntés az egész túrán. Míg a gyalogos ösvény a völgyben halad, a lovas út magasan a hegyoldalban vezet. Innen egészen más perspektívából tárult elénk a táj. Aztán egyszer csak, a fák között felvillant a Kaindy-tó valószínűtlenül türkiz vize. Az a fajta látvány volt, amiért az ember ösztönösen megállítja a lovát néhány másodpercre.
Egy kis történelem
A tó története legalább olyan különleges, mint a látványa. A Kaindy az 1911-es nagy földrengés után született, amikor egy földcsuszamlás természetes gátat hozott létre, és elárasztotta az itt álló fenyőerdőt. A fák törzsei több mint száz évvel később is kiemelkednek a vízből, mintha egy rejtőzködő hadsereg lándzsái merednének az ég felé.
Aki járt már Erdélyben a Gyilkos-tónál, annak ismerős lehet a látvány alapgondolata: egy tó felszínéből kiálló, elhalt fenyőtörzsek emlékeztetnek az egykori erdőre. A Kaindy-tó azonban egészen más hangulatot áraszt. Míg a Gyilkos-tó partjáról szemléljük a vízből kiálló törzseket, itt a türkiz hegyi tó és a körülötte magasodó Tien-san vonulatai között szinte egy elveszett világba érkezik az ember.
Az érzékszervi élmény
A lovakat egy kijelölt pihenőhelyen hagytuk, innen gyalog folytattuk az utat. Két óránk volt a tó felfedezésére, de könnyedén eltöltöttem volna itt egy egész délelőttöt is. Az ösvény egészen a tavat tápláló hegyi patakig vezet, ahol érdemes levenni a cipőt, és belegázolni a kristálytiszta vízbe.
Figyelmeztetlek: baromira hideg. Nem kellemesen hűvös, hanem olyan hideg, hogy néhány másodperc után elgondolkodtam rajta, vajon könnyű lenne-e egyszerűen csak letörni a lábujjaimat. A kövek élesen nyomják a talpadat, aztán egyszer csak az iszap veszi át a helyüket, meglepően puha ölelésével. Közben ott vannak előtted a türkiz vízből kiálló fatörzsek, a tavaszi virágok, a fenyők illata és a patak jeges frissessége.
🌿 Ne csak nézd. Éld át: Ha egyetlen tanácsot adhatok a Kaindy-tóhoz, akkor ez lenne: ne csak nézd. Vedd le a cipődet, sétálj bele a vízbe, és próbáld meg minden érzékszerveddel befogadni ezt a helyet. Az ilyen pillanatok maradnak meg a legtovább.
Tervezed ezt az utat?
A Kolsai-tavak, a Kaindy-tó és a Charyn-kanyon kombinációja Kazahsztán egyik leglátványosabb rövid útvonala, de fontos tudni, hogy ez nem egy klasszikus „beugrunk pár órára, fotózunk, továbbmegyünk” típusú kirándulás.
A távolságok nagyok, az utak változó minőségűek, és a legszebb élményekhez idő kell. Ha teheted, ne próbáld egyetlen napba sűríteni: egy kétnapos körút sokkal jobb ritmust ad, és lehetőséget teremt arra is, hogy ne csak a látványosságokat pipáld ki, hanem valóban kapcsolódj a tájhoz és az emberekhez.
Gyakorlati tudnivalók a Kolsai–Kaindy–Charyn útvonalhoz
🗓 Mikor érdemes ellátogatni a Kolsai–Kaindy–Charyn régióba?
A legjobb időszak általában tavasz vége és ősz eleje között van.
Ideális hónapok:
- április vége – június,
- szeptember – október.
Én május végén jártam itt, és szerintem ez szinte tökéletes időpont volt. A nappali hőmérséklet kellemes volt a túrázáshoz (nagyjából 25–28 °C körül), a kanyonokban még nem volt elviselhetetlen a hőség, a hegyi tavak környéke pedig gyönyörűen zöldellt.
Nyáron a Charyn-kanyonban könnyen 35–40 °C fölé emelkedhet a hőmérséklet, miközben árnyékból kevés van. A magasabban fekvő tavaknál ugyan kellemesebb lehet az idő, de az esték ott nyáron is hűvösek lehetnek.
Télen a régió egészen más arcát mutatja: a havas táj lenyűgöző lehet, de a hideg, a rövidebb nappalok és az útviszonyok miatt sokkal több előkészületet igényel.
🚙 Hogyan lehet bejárni a Kolsai–Kaindy–Charyn útvonalat?
Szervezett túra
Almatyból több iroda is szervez egynapos vagy kétnapos kirándulásokat a régióba.
Az egynapos túrák általában a Charyn-kanyonra és az Alsó-Kolsai-tóra fókuszálnak, de szerintem ezekből könnyen elveszik az út lényege: sok idő megy el utazással, és kevés marad arra, hogy valóban átélhesd a helyeket.
A kétnapos túrák sokkal jobb választást jelentenek, mert így belefér:
- a Charyn-kanyon felfedezése,
- az Alsó-Kolsai-tó meglátogatása,
- a Kaindy-tó,
- kisebb falvak és helyi vendégházak,
- kevésbé ismert megállók, például a Black vagy Moon Canyon.
Én is egy kis létszámú, 4×4-es kétnapos túrán vettem részt, és számomra pont az adta az élmény értékét, hogy nem kellett folyamatosan rohanni egyik helyről a másikra.
Saját autóval
Ha szereted a szabadságot és szívesen fedeznéd fel önállóan a környéket, az autóbérlés nagyon jó opció lehet.
A Charyn-kanyon legismertebb részéhez, a Valley of Castleshez vezető út alapvetően normál autóval is teljesíthető. Nem feltétlenül szükséges terepjáró.
Viszont ha szeretnéd útba ejteni a kevésbé ismert helyeket is, például:
- a Black Canyont,
- a Moon Canyont,
- a Kaindy-tavat,
- vagy egy nagyobb Almaty környéki kört tervezel az Altyn-Emel Nemzeti Park felé,
akkor érdemes nagyobb hasmagasságú, 4×4-es autót választani.
A Kaindy-tóhoz vezető út különösen kalandos lehet: kavicsos szakaszok, patakátkelések és rosszabb minőségű utak is előfordulhatnak.
Privát sofőr vagy helyi vezető
Ha nem szeretnél vezetni, de a szervezett túránál nagyobb szabadságot keresel, jó kompromisszum lehet egy helyi sofőr vagy guide.
Ez különösen akkor lehet hasznos, ha:
- kevés időd van,
- szeretnéd a kevésbé ismert helyeket is látni,
- nem beszélsz oroszul vagy kazahul,
- fontos számodra a helyi háttértörténetek megismerése.
🏡 Hol érdemes megszállni?
A legtöbb utazó Saty falut választja bázisként, mert ez a régió legismertebb turisztikai központja.
Én viszont egy egészen más élményt kaptam: Kurmetiben szálltunk meg, egy apró, néhány utcából álló faluban a hegyek között.
Ez nem egy klasszikus turistaközpont. Nem éttermek és üzletek határozzák meg a hangulatát, hanem a vidéki élet: lovak, tehenek, folyóparti csend és helyi családok vendégszeretete.
Ha nyitott vagy arra, hogy a kényelem helyett inkább autentikus élményt válassz, szerintem érdemes ilyen típusú vendégházban megszállni.
🎒 Mit vigyél magaddal?
A régió változatos terepei miatt érdemes praktikusan pakolni.
Én ezeket biztosan nem hagynám otthon:
- Stabil túracipő – A Charyn-kanyon köves, poros terepe és a hegyi tavak környéke miatt egy jó talpú cipő sokat számít.
- Elegendő víz – A kanyonokban kevés az árnyék, nyáron pedig nagyon meleg lehet. Mindig legyen nálad elegendő folyadék.
- Napvédelem – Sapka vagy kalap, napszemüveg és magas faktorszámú naptej alapfelszerelés.
- Réteges ruházat – A hegyekben a nappali és esti hőmérséklet között nagy különbség lehet.
- Snack vagy könnyű ebéd – Nem minden helyszínen van lehetőség ételt vásárolni, ezért érdemes saját harapnivalóval készülni.
- Készpénz – A kisebb falvakban és természetvédelmi területeken ne számíts mindenhol bankkártyás fizetésre, ATM-re pedig még kevésbé.
🥾 Mennyire nehéz ez az út?
A Kolsai–Kaindy–Charyn útvonal nem extrém túra, de nem is egy klasszikus városnézés.
A legnagyobb kihívást általában nem a túrák nehézsége jelentik, hanem:
- a hosszú autóutak,
- a változó útminőség,
- a kevés árnyék,
- a természetközeli körülmények.
A Charyn-kanyon Valley of Castles szakasza könnyen teljesíthető, de a leereszkedés és visszaút miatt kényelmes túracipő ajánlott.
A Kaindy-tóhoz vezető séta vagy lovas út szintén nem technikailag nehéz, de érdemes megfelelő lábbelivel érkezni.
Ha azonban célba szeretnéd venni a felsőbb Kolsai-tavakat is, komoly helyismeretre és felkészültségre lesz szükséged.
🍽 Hol lehet enni?
A természetvédelmi területeken ne számíts klasszikus étteremhálózatra.
A Charyn-kanyon látogatóközpontjában és a Kolsai-tó partján vannak étkezési lehetőségek, de a hosszabb túrákhoz érdemes saját vízzel és snackkel készülni.
A hegyi falvakban viszont éppen az étkezés lehet az egyik legemlékezetesebb élmény. Egy helyi család házi vacsorája sokszor többet ad, mint bármelyik étterem.
Érdemes megkóstolni a kazah konyha jellegzetes ételeit:
- besbarmakot,
- kurtot,
- különböző húsos tésztás ételeket,
- házi készítésű tejtermékeket.
Kapcsolódó cikkek
Ha A Kolsai-Kaindy-Charyn útvonal felkeltette az érdeklődésedet, ezeket a cikkeket is ajánlom:
- Kazahsztán utazási kisokos – minden fontos tudnivaló vízumról, pénzről, közlekedésről és költségekről.
- 7 napos útiterv Almaty környékére (hamarosan) – hogyan építs fel egy logikus útvonalat Almatyból kiindulva.
- Altyn-Emel Canyon Nemzeti Park –
